Giovanni Battista Pergolesi (1710-1736) rövid életének két legismertebb műve: Az Úrhatnám szolgáló című vígopera, és Jacopone da Todi (1228-1306) középkori himnuszának szövegére írt oratórikus alkotás, a Stabat Mater. Megfontolásra érdemes, választásra ösztönző ellentét feszül e két sikeres zenemű címszereplői között. Uralkodni vagy szolgálni? Színlelni, vagy őszintén élni? Önmagunkat sajnálni, vagy együtt érezni? Önérvényesítő akarattal úrhatnám szolgálóvá válni, vagy elfogadva a kegyelem hívását, az Úr szolgáló leányává lenni? Mária választott, ezért írhatta róla az evangélista: „Jézus keresztje mellett ott állt anyja..." (Jn19,25). Tárgyszerűnek, érzelemmentes ténymegállapításnak tűnik ez a mondat, mégis a mögötte rejlő szeretet mélyen megérinti az ember szívét. A látszólag magányosan szenvedő Krisztus nincs egyedül. Egyik kezével Atyjába kapaszkodik, az Ő akaratának teljesítésébe veti bizalmát. Másik kezével az együttérző, fájdalmas szeretetet tapasztalja meg édesanyjától, az embertől. Mária alakja így az Egyház, a hívő ember, a jóakaratú ember szeretetének és Krisztussal való együttérzésének jele és záloga a kereszt alatt. Boldogasszony Szűz Máriának siralma (1629) Stabat mater dolorosa etc. 1. Álla az keserves Anya, Keresztfánál siralmába, Látván függnyi szent fiát. 2. Kinek megepedett szívét, Töredelmes és bús lelkét Hegyes tőr általjárta. 3. Oh, mely keseredett igyben, Akkor vala gyötrelemben Egyetlenegynek Anyja. 4. Ki sír vala és kínlódék, Retteg vala és sínlódék Szent Fiának nagy kínján. 5. S vajon van-é, ki ne sírna? Krisztus Anyját hogyha látná? Ily nagy keserűségben? 6. S ki tűrhetné, hogy ne szánná Ez szent Anyát, hogyha látná Fiával ily nagy kínban! 7. Az ő népének vétkéért Látá Jézusnak gyötrelmét És megostorozását. 8. Látá az ő édes fiát, Holtszámban ő elhagyását, Szent Lelke kiadását. 9. Oh, szűz, szeretetnek kútja, Engedd, velem együtt nyújtsa Szívem szívednek kínját. 10. Add, hogy szívem felgerjedjen, Jézus szerelmétől égjen, Hogy néki kedveskedjem. 11. Ó, szent Anya, ezt míveljed, Megfeszültnek belém messed Mélységesen sebeit. 12. Megsebesétett fiadnak, Értem tűrnyi méltóztattnak Kínját velem közöljed. 13. Engedd, veled hogy sírhassak, Fölfeszültön jajgathassak, Míg nyújtom életemet. 14. Kereszt alatt veled álljak, Ottan társul fogadjalak, Siralmomban kívánlak. 15. Az szüzeknek nemes szüze, Ne válj itt sovány ízemre, Add, hogy veled sírhassak. 16. Krisztus halálának kínját, Kínszenvedésének súlyát, Viselhessem sebeit. 17. Sebeivel sebesíts meg, Keresztjével részegíts meg Szent fiadnak kedvéért. 18. Felgerjesztett és gyullasztott, Szűz, általad megtartatott ítéletkor lehessek. 19. Krisztus kereszti őrizzen, Szent halála elkészítsen, Szent malasztja megtartson. 20. Midőn az test földdé lészen, Add, az lélek bemehessen Paradicsom fényében. Asszonyunk Szűz Mária siralma (1642) Stabat mater, etc. 1. Álla a Szűz nagy fájdalva A kereszt alatt, siratva Rajta függő Szent Fiát. 2. Bánatokkal lelke tömve, Gyötrelemtől szíve törve, Érzi éles pallosát. 3. Oh, mely szomorú, s színetlen Lőn az áldott Szűz, egyetlen Egy Fiának fájdalmán. 4. Mely keservesen fájdalja, Szent Fiának midőn látja Kínját a Kálvárián! 5. Vallyon, s ki ne sirathatná A Szent Anyát, midőn látná Illy kemény fajdalmokban? 6. Ki tűrhetné, hogy ne szánná Szűz Máriát, hogyha látná Fiával ily kínokban? 7. Látta JESUS gyötrődését, Ostor alatt szenvedését, Nemzetének vétkeért. 8. Látta ő kegyes Magzatját, Szörnyű kínra adatottját, Meghalni az Emberért. 9. Oh, szép szeretet Szüléje Adjad, hogy szívem ízlelje Bánátidnak epéjét! 10. Add, hogy szívem felgerjedvén, S Fiad szerelmében égvén, Nyerhessem édes kedvét. 11. Oh, Szent Anya, ezt miveljed, Hogy szívembe mélyen verjed A Feszültnek szegeit. 12. Vérben úszó Szent Fiadnak, S énérettem kínzatottnak, Oszd meg velem sebeit. 13. Add, hogy veled könyvezhessek, S megfeszültön keserghessek, Míg e földön lakozom! 14. Hogy veled mind együtt álljak A Keresztnél, s együtt sírjak, Azt óhajtva kívánom. 15. Oh nemes Szűz, nekem kedvezz, Tőled engem el ne rekessz, Add, hogy veled sírhassak. 16. Add, hogy a Christus kínjában S értem szenvedt halálában, Veled egy részt bírhassak. 17. Add, sebétől sebesüljön, Add, hogy lelkem részegüljön Szent Fiad szerelmétől! 18. Hogy felgerjedt buzgóságban, Legyek, oh Szűz, oltalmadban, Ítélet félelmétől. 19. Őriztess Fiad jegyével, És halála erejével; S élhessek kegyelmében. 20. Midőn földé lészen testem, Add, hogy bévétessék lelkem, Paradicsom fényében.
1991-ben ének, és szolfézstanári diploma a Liszt Ferenc Zenemûvészeti Fõiskolán Rosner Melánia és Kurtág Márta növendékeként. Ezután 7 évig a Magyar Rádió Énekkarának tagja.
1997-1999-ig énekmûvészi diplomát szerez a Liszt Ferenc Zeneakadémián, Pászthy Júlia osztályában.
1999 nyarán a Nemzetközi Richard Wagner Társaság ösztöndíjasaként, az Ünnepi Játékok vendége 2000-ben a magyar Állami Eötvös Ösztöndíjjal Anna Reynoldsnál tanult Bayreuth melletti magániskolájában. Jelenlegi énekmestere Schultz Katalin.
Számos külföldi kurzuson vett részt, pl.: Walter Moore, David Lutz, Helmut Rilling, Franz Lukasovsky professzoroknál. Heim Mercedes folyékonyan beszél németül, olaszul, angolul, kicsit érti a francia és orosz nyelvet, szívesen énekel bármelyik nyelven. Nagyon jól olvas kottát és gyorsan tanul szerepet.
2000. szeptemberétõl az Eötvös Lóránd Tudományegyetem tanárképzõ Fõiskolai Karán hangképzést tanit leendõ ének-tanároknak és karvezetõknek.
Emellett rendszeres közremûködõje a hazai és külföldi koncertéletnek. Oratóriumi alt szólistaként járt Ausztriában, Németországban, Franciaországban, Olaszországban és Csehországban. 2001-ben külföldön is folytatódnak a nagysikerû oratóriumkoncertek: Bécs, Graz, Eisenstadt, Drezda... Eddig 9 CD-n énekel, és több Rádió-beli koncerten szerepelt. (részletek: a "Konzerte" ill.a "Diskográfia" pontoknál.)
2002 februárjában nagy sikerrel debütált beugrással, Szokolay: Vérnász c. opera, Anya fõszerepével, a Szegedi Színház operapremierjében.
Széleskörû repertoárja felöleli a közismert oratóriumokat, csakúgy mint a zenekari dalciklusokat és az operairodalom drámai mezzoszoprán szerepeit.